Túraútvonalak

Ranger túra II. (Elektromos 4X4 Hisun Vector)

01:30
  • Egyéb

Leírás

Barangolás a vadregényes Zala völgyében.

Zala völgye egyik legnagyobb újdonsága a 100% -ban elektromos meghajtású összkerekes Ranger terepjáró, melyet rövid oktatás után önállóan vezethetnek a vendégeink.  A 1+1 személyes formabontó járgány Zala völgye legszebb vidékeire, területeire repíti el a résztvevőket, kalandos hangulatban, helyi szakképzett túravezetővel.

Info:

Szállítható személy: 1+1 fő

Életkor: 4 – 99 év

Igénybe vehető: április 01. – október 01. (szezonális)

Önállóan 16 éves kortól vezethető!

Balesetbiztosítással: 999 Ft/ fő/ nap

Előzetes bejelentkezés szükséges!

Ranger túra – Négykeréken a Zala völgyében

(Kezdő túra a járművel barátkozóknak)

A túra során Kehidakustányt körül ölelő zalai dombság, szemet gyönyörködtető természeti adottságaihoz kalauzoljuk el az igazi kalandra vágyókat. Útjuk során lehetőségük nyílik megtapasztalni, egy speciálisan kialakított jármű segítségével a természet által alakított terepviszonyokat és megismerhetik a helyi nevezetességeinket. A túra minden esetben helyi, szakképzett túravezetővel vehető igénybe.

Túra erőssége: kezdő

Időtartalma: 1 óra

Túra kezdése: 10:00 óra, 15:00 óra

Egyedi túra időpont kérése esetén, felár ellenében+ 5.000 Ft. VIP fizetendő.

A túra ára: 9.999Ft/ fő (8 év alatt féláron)


Helyszínek

  • Kehidakustány, Dr. Kovács Lajos sétány 1.

    Információs épület

    Építés alatt, ( 8784, Kehidakustány, Dr. Kovács Lajos sétány)

  • 8784 Kehidakustány, Kúria utca 3.

    Deák Ferenc Kúria és Múzeum

    Deák Ferenc ötéves korától, 1808-tól lakott Kehidán, a falu közepén, egy kis emelkedésen álló kúriában. A kehidai kúriát Hertelendy Gábor építette az 1740-es években. Hertelendy nem csak birtokosa volt a településnek, hanem feltámasztója is, hiszen a török időkben teljesen kihalt Kehidát ő építette újjá és népesítette be újra. Az L alaprajzú, földszintes épület közel kétszáz évig nagyobb átalakítás nélkül szolgálta urait. Ma látható, végleges formáját az 1920-as években végzett bővítéskor nyerte el a kúria. A Deák család úgy került kapcsolatba Kehidával, hogy Deák Gábor, Hertelendy Gábor egyetlen leányát, Hertelendy Annát vette feleségül. Amikor a házasságukat alig több mint tíz év múlva felbontották, Kehida az asszony tulajdonába került, Söjtör pedig Deák Gáboréba. A kehidai birtokot fiának sikerült visszaszereznie, úgy, hogy édesanyja adósságait átvállalta a birtok tulajdonjogáért cserébe. A Deák család tehát, 1803-ban tért vissza Kehidára. Deák Ferenc a kehidai kúriát 46 éven keresztül – 1808-tól 1854-ig – tekintette otthonának. Ezekben az években a reformkori Magyarország szinte valamennyi kiemelkedő személyisége járt Kehidán.  Ma a Deák Ferenc Kúria a “haza bölcsének” egykori lakhelye múzeumként és rendezvényházként működik.

  • 8784 Kehidakustány, Kúria utca 4.

    Magyar Királyi Deák Ferenc Földművesiskola

    A földművelésügyi miniszter 85301/1927. számú rendelete az intézmény nevét Magyar Királyi Deák Ferenc Földművesiskolaként rögzítette. Nem sokkal ezután, 1929-ben a földművesiskola megjelölés helyett a mezőgazdasági szakiskola elnevezés került fel a címtáblára. Évfolyamonként harminc fő tanulhatott itt, s ez a tangazdaság méretéhez képest nem tűnik soknak, látszik, hogy a mennyiség helyett a minőséget tartották szem előtt működtetői. Az iskolában 1928. október 7-én önképzőkörként tevékenykedő ifjúsági gazdakör alakult. Jelmondatát az intézmény névadójától kölcsönözte: „A nemzeteket nagyokká, erősekké és szabaddá nem egyedül a fegyver teszi.” Az intézmény a tangazdasággal a környék legnagyobb munkaadója volt. 1934-ben például egy híján húsz cseléd és szegődményes iparos szolgált itt. A két világháború közötti időszakban – a vendégkönyv tanúsága szerint – sok neves személyiség fordult meg az intézményben. Magas rangú hivatalnokok, társintézmények vezetői, tanárai – sokszor külföldről is – voltak kíváncsiak az itt folyó oktatásra, az iskola és a tangazdaság felszereltségére. Az 1946–1947-es tanévben befejeződött a kétéves rendszerű oktatás. A felfejlesztés után 1949-től mint mezőgazdasági gimnázium kezdett működni az egykori földművesiskola. Az ötvenes évek újabb tanügyi átszervezése a kehidai gimnáziumot sem hagyta érintetlenül. 1954-től egészen 1962-ig újra kétéves szakiskolává minősítették az intézményt. Ez az időszak egyébként az eltömegesedés időszaka, az 1955–1956-os tanévet már száznegyven diák kezdte meg Kehidán. Az 1970-es évek már a visszafejlesztés jegyében teltek. Az évtized közepén világossá vált, hogy az intézmény a megyeszékhelyre, Zalaegerszegre költözik. Utolsó diákjait, szám szerint 58-at, 1977-ben ballagtatta el.A főépületet, mint ahogy ezt korábban már említettük, 1977 őszén a helyi általános iskola vette át. A gazdasági épületeket akkor már egy ideje az állami gazdaság használta, állaguk megóvására azonban nem fordított az évtizedek során kellő pénzt és energiát, így a hajdani híresen korszerű majorsági épületek és berendezések gyorsan pusztultak, egy részük mára már el is tűnt.

  • Kehidakustány, Dr. Kovács Lajos sétány 1.

    Információs épület

    Építés alatt, ( 8784, Kehidakustány, Dr. Kovács Lajos sétány)