Deák Ferenc kúria
Deák Ferenc életéből a söjtöri szülőház az ismertebb, pedig ott csak pár napot töltött megszületése után, míg a kehidai kúriát 46 éven keresztül – 1808-tól 1854-ig – tekintette otthonának. Ezekben az években a reformkori Magyarország szinte valamennyi kiemelkedő személyisége járt Kehidán.
Bár Deák Ferenc Söjtörön született, az édesapja annak idején a kehidai kúriában látta meg a napvilágot, és oda is tért vissza a gyermek születése után nem sokkal. A kisgyermeket az édesapa nem vitte magával, hanem testvérénél helyezte el, Zalatárnokon.
Az “L” alaprajzú, földszintes épület közel kétszáz évig nagyobb átalakítás nélkül szolgálta urait. A ma látható, végleges formáját az 1920-as években végzett bővítéskor nyerte el a kúria. Deák Ferenc tanulmányai elvégzése után, 1823-ban tért vissza Kehidára, ahol ezután közel tíz évig élt. Deák végül 1852-ben döntött a kehidai birtok eladásáról, amelyet két évvel később vásárolt meg a Széchenyi család.
Deák-kút
Hegyi utak vezetnek az idős kocsánytalan tölgyek, gyertyánok és bükkök által övezett Deák-kúthoz. Azt mondják, a haza bölcse ennél a forrásnál szokott sétáin megpihenni, de az a hír is járja, hogy kehidai tartózkodása alkalmával csak innen hozatta a vizet. Ki lehet próbálni, ma is iható. A forrást kőhalom rejti, melyet faléces ajtó zár, a vízszintje a föld szintjénél valamivel alacsonyabban van, nagyon óvatosan kicsit bele kell hajolni.
Gyümölcsoltó Boldogasszony Templom
A templom építéséhez Hertelendy Gábor l747-ben fogott hozzá, felszentelése 1755. április 5-én történt. Eredetileg is Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték, ezt a titulusát jelenleg is őrzi. A tornya 1807-ben készült el. Berendezése barokk munka, diadalív szerű főoltára az angyali üdvözletet ábrázolja, szobrokkal gazdagon díszített. Tornyában három harang lakik, a legnagyobb közel 4 q súlyú. Részletes egyházműemlék-történeti leírást a templom bejáratnál elhelyezett tájékoztató táblán olvashatnak.
Romtemplom
A gótikus templomrom a falu külterületén, a zalaparti erdőben áll. A téglafalazatú templomot a 14. században emelték. Ma már csak nyugati homlokzatának egy része, valamint az északi és a déli fal egy-egy kis szakasza áll. A nyugati homlokzat középtengelyében nyílt egykor a kapu, felette konzolpárról induló torony csonkja látható, két oldalán csúcsíves vakívsor töredékekkel. A nyugati falon barokk és középkori boltozat maradványai vehetők ki. A középkorban Alsókustány plébániatemploma volt; papját megemlíti az 1333-ban kelt pápai tizedjegyzék. A török időkben erősen megrongált templomot a 18. században helyreállították, majd a 19. században pusztulásnak indult.
Harangláb
A 19. században ácsolt, 1987-ben helyreállított római katolikus fa harangláb a Hunyadi utcában egy járdaszigeten áll, és lécrácsos kerítés veszi körül. Hét, ferde támaszokkal merevített oszlopa gerendarácsra áll, fölöttük deszkával fedett sátortető, a tetején kettős kereszt. Egy harangja van.
Tájház
Kehidakustány, kustányi falurészben található az 1900-as években épült paraszti ház, melyben állandó helytörténeti kiállítás látható. A kialakított tájházzal érték mentés mellett, érték közvetítést is célul tűzték ki. A vidéki élet bemutatása, a magyar identitás tudat erősítése a legfontosabb eleme.
Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő
A család fürdője 2.400 m2 vízfelülettel, 13 medencével, több mint 1.500 ingyenesen használható nyugággyal, ingyenes parkolási lehetőséggel várja kedves vendégeit. A fürdőhöz 3 szálláshely is tartozik — Kehida Termál Hotel, Hertelendy Ház és a Kehida Élményfalu változatos szobatípusokat kínál wellness hétvégék, családi üdülés, gyógykúrák idejére.
A hazai gyógyfürdők között kimagasló kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos minősítésű gyógyvizünk igazi rekreációt nyújt vendégeinknek. Szabad téren egy gyógyvizes ülőmedence és egy úszómedence, a fedett élményfürdőben egy súlyfürdős, nyakzuhanyos gyógymedence (mozgássérültek részére beemelő készülékkel) és egy 36-38 fokos ülőmedence biztosítja a vendégek nyugodt kikapcsolódását.
www.kehidatermal.hu +36 83/ 534 500
Kallósd – Szent Anna Kerektemplom
A kallósdi Szent Anna-templom országosan is jelentős műemlék, az Árpád-kori kerektemplomok egyik jelentős képviselője. Minden évben számos turista keresi fel miatta a Zala egyik mellékvölgyében megbújó, száznál is kevesebb lakosú falut. Érdekessége, hogy kívül féloszlopok tagolják, belsejében pedig hat csúcsíves ülőfülke van.
A fából készült karzatra a falba épített lépcsőn lehet feljutni. Berendezése nincs. Egyszerű oltárképe a templom névadóját, Szent Annát ábrázolja.
www.kallosd.hu