-
Magyar
-
Magyar
A túra során, Kehidakustányt körül ölelő zalai dombság, szemet gyönyörködtető természeti adottságaihoz kalauzoljuk el az igazi kalandra vágyókat. A túrázok önállóan térkép segítségével ismerhetik meg a helyi épített és környezeti szépségeinket, gyalogosan, akár kerékpárral. A néhai Deák Ferenc tekintetes úr által járt és kedvelt útvonalat ismerhetik meg az érdeklődők. A nem megerőltető kaland során több kiépített pihenőpont várja az idelátogatókat. A túra végén, a visszatérő vendégeinknek pedig, apró ajándékkal kedveskedünk.
Építés alatt, ( 8784, Kehidakustány, Dr. Kovács Lajos sétány)
Deák Ferenc ötéves korától, 1808-tól lakott Kehidán, a falu közepén, egy kis emelkedésen álló kúriában. A kehidai kúriát Hertelendy Gábor építette az 1740-es években. Hertelendy nem csak birtokosa volt a településnek, hanem feltámasztója is, hiszen a török időkben teljesen kihalt Kehidát ő építette újjá és népesítette be újra. Az L alaprajzú, földszintes épület közel kétszáz évig nagyobb átalakítás nélkül szolgálta urait. Ma látható, végleges formáját az 1920-as években végzett bővítéskor nyerte el a kúria. A Deák család úgy került kapcsolatba Kehidával, hogy Deák Gábor, Hertelendy Gábor egyetlen leányát, Hertelendy Annát vette feleségül. Amikor a házasságukat alig több mint tíz év múlva felbontották, Kehida az asszony tulajdonába került, Söjtör pedig Deák Gáboréba. A kehidai birtokot fiának sikerült visszaszereznie, úgy, hogy édesanyja adósságait átvállalta a birtok tulajdonjogáért cserébe. A Deák család tehát, 1803-ban tért vissza Kehidára. Deák Ferenc a kehidai kúriát 46 éven keresztül – 1808-tól 1854-ig – tekintette otthonának. Ezekben az években a reformkori Magyarország szinte valamennyi kiemelkedő személyisége járt Kehidán. Ma a Deák Ferenc Kúria a “haza bölcsének” egykori lakhelye múzeumként és rendezvényházként működik.
A 15. századi, gótikus templom átalakításának Hertelendy Gábor 1747-ben látott hozzá. A szilárd anyagokból épített templom festett fakarzattal és ugyancsak festett fa szószékkel, valamint kő keresztelőkúttal rendelkezett. A barokk stílusú, szabadon álló, egyhajós, templom szentélye sokszög alakzatban záródik. Tornya a nyugati homlokzat előtt áll. A szentély felől kontyolt nyeregtető fedi. A szentély északi és déli oldalához sekrestye, illetve mellékkápolna kapcsolódik. Hajóját fiókos dongaboltozattal fedi, a szentélyt fiókos dongaboltozat. Karzatát a hajó bejárati oldalán építették. Három oltárát, azaz a Boldogságos Szűzmária, a Páduai Szent Antal, és a Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt oltárokat jegyezték fel. A felszentelése 1755. április 5-én történt. Eredetileg is Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére emelték, ezt a címét máig megőrizte. Berendezése barokk korabeli munka, diadalív szerű főoltára az angyali üdvözletet ábrázolja, szobrokkal gazdagon díszített. Tornya 1807-ben készült el. Tornyában három harang lakik, a legnagyobb közel 4 mázsa súlyú.
Hegyi utak vezetnek az idős kocsánytalan tölgyek, gyertyánok és bükkök által övezett Deák-kúthoz, amely a kúriától alig 2 kilométerre található. A legenda szerint a haza bölcse ennél a forrásnál pihent meg, gyakran üldögélt a Deák-kutat körbe ölelő fák alatt gondolataiba mélyedve, de az a hír is járja, hogy kehidai tartózkodása alkalmával csak innen hozatta a vizet. A ma is iható vizű forrást kőhalom rejti, melyet faléces ajtó zár. Deák nagyon szerette a természetet. A radiesztéziai mérések tanúsága szerint itt jótékony hatású földsugárzás uralkodik – a föld mélyén Szt. György vonal húzódik. Megközelítése: Kehidakustányból a Kúria úton kell elindulni. A hegyi úton táblák jelzik a Deák kút lelőhelyét.
Építés alatt, ( 8784, Kehidakustány, Dr. Kovács Lajos sétány)